Közel öt héten át tartó intenzív bombázás, amely megbénította az iraki légvédelmet, kommunikációt és az infrastruktúrát. Itt mutatkoztak be tömegesen a „lopakodó” (F-117) repülőgépek és a precíziós irányítású bombák.
1990. augusztusától 1991. januárjáig tartó védekezési és csapatösszevonási szakasz, melynek fő célja Szaúd-Arábia védelme és a koalíciós erők felvonultatása volt.
Az érzékelők, a GPS-alapú navigáció és a valós idejű adatátvitel lehetővé tette az éjszakai harcot és a sivatagi navigációt, ami korábban szinte lehetetlen volt. Konfliktus: Sivatagi vihar
A háború február 28-án ért véget Kuvait felszabadításával. Bár a katonai győzelem egyértelmű volt, Szaddám Huszein hatalmon maradt, ami megalapozta a 2003-as későbbi iraki háborút. A konfliktus után az Egyesült Államok egyedüli globális katonai szuperhatalomként pozicionálta magát a hidegháború lezárultával.
1991. január 17-én indult meg a tényleges támadó hadművelet Kuvait felszabadítására. 2. A hadművelet szakaszai Közel öt héten át tartó intenzív bombázás, amely
Szeretnél mélyebben elmélyedni a technikai adataiban, vagy inkább a geopolitikai következmények érdekelnek? válságkezelés, válságreagáló műveletek - REAL-J
A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt. Szaddám Huszein rezsimje a kuvaiti olajmezők megszerzésével és az adósságok eltörlésével próbálta stabilizálni Irak gazdaságát. A nemzetközi válasz két szakaszra oszlott: augusztusától 1991
A katonai beavatkozás rendkívül gyors és precíz volt, köszönhetően az USA vezette 34 országos koalíciónak: